Fórum - 1. csomag
Kedves Lajos, Újra a segítségedet kérem. Sehol nem találom, mi Magyarországon a kritériuma annak, hogy egy szervezet ifjúsági szervezet lehessen -- azaz sem jogszabályi, rendeleti stb. nyomot erre nem találtam, sem valamiféle ráutaló információt. Mivel szervezetünk egy nemzetközi hálózat tagja lesz, csak azt tudom, amit erről az ő alapszabályuk mond, de szeretném minél kevésbé behatárolni a saját alapszabályunkat, ezért nem szeretnénk azt teljes egészében átvenni (erre a nemzetközi szervezet nem is kötelez minket). A kérdés tehát: mi határozza meg egy szervezet "ifjúsági" voltát? Előre is köszönöm segítségedet.
Kedves …! Attól lesz a szervezetetek ifjúsági szervezet, hogy annak mondja magát és ennek megfelelően szövegezi meg az alapszabályában a céljait, tevékenységeit. Arra is lehetőség van, hogy a nevetekben szerepeltessétek az ifjúságra vonatkozó jelzőt. Üdvözlettel: Mikula Lajos Tisztelt Uraim! Jómagam egy cserkészcsapat parancsnoka vagyok, s mint ilyen egyfajta civil szervezet vezetője is. A csapat önmagában nem önálló jogi személyiség, mivel a XY. alá tartozik. Éppen ezért a legpraktikusabb megoldás ahhoz, hogy pénzügyileg megteremtsük a csapat alapját, ha létrehozunk egy alapítványt. Ehhez kérném az önök segítségét. Néhány alapvető dolgon kívül nem sokat tudok az alapítványok működéséről. A legelső kérdésem az lenne, hogy hány személy kell a megalakuláshoz, s nekik pontosan mi a szerepük, mi lesz a dolguk a későbbiekben. Ha jól tudom kell egy alapító, egy ügyvezető, egy
kuratóriumi elnök, és legalább két kuratóriumi tag. De, hogy nekik mi a dolguk,
arról semmit sem tudok. Egyelőre első lépésként ennyi a kérdésem, aztán később
még gondolom lesz sok. Előre is köszönöm bárminemű segítségüket.
Kedves X Úr! Kérdéseire a válasz: 1. Egy alapítványnak kell lennie egy alapítójának. Tanácsos egy magánszemélyt felkérni erre a tisztségre. Fontos a személye, mert a későbbiekben bármilyen módosítást is csak ő kezdeményezhet az alapítvánnyal kapcsolatosan. Ezen túl ki kell jelölni az alapító okiratban a kuratóriumot. Ennek minimálisan két főből kell állnia. A kuratórium valamelyik tagját ki kell jelölni, mint képviselőt. A gyakorlatban a képviselőt egyúttal a kuratórium elnökének is nevezik. 2. Az alapító megalapítja az alapítványt, bele teszi az
induló vagyont. Ezen túl a későbbiekben, normál esetben csak az alapító okirat
esetleges módosításakor van szerepe az alapítónak. Üdvözlettel: Mikula Lajos Tisztelt Iroda! Köszönöm, hogy a weboldalukon található információt elolvashattam, és valamennyire képbe kerülhettem az egyesület alapításával kapcsolatosan. Erről szeretnék még néhány dolgot kérdezni: Mit jelent a 10 jól kipróbált alapító, ahogyan Önök fogalmaztak? Az alapító tagokról milyen információt kell beszerezni? A formanyomtatványokat hová kell benyújtani, és mennyi az átfutási ideje egy ilyen regisztrálásnak? Köszönöm válaszukat
Kedves X ! Az alapító tagokkal kapcsolatosan semmiféle különleges elvárás nincs. Tanácsos azonban olyan embereket találni, akiket könnyű elérni, ha esetleg hiánypótlásra kerül a nyilvántartásba vételi eljárás során. Pusztán erre vonatkozik a "jól kipróbált" jelző, amelyet elsősorban tréfának szántunk. A(z alapító) tagokról tagnyilvántartást kell vezetni. Ebben csak annyi adatot kell szerepeltetni, amely minimálisan szükséges az adott személy azonosításához (név, lakcím, esetleg születési idő). A nyilvántartásba vétel során sajnos nincs formanyomtatvány. A jelenleg előkészítés alatt álló törvénymódosítás után lesz, de várhatóan csak a jövő évtől. A weblapon található dokumentumok segítségével el tud készíteni mindent, amire szüksége van. A papírokat az illetékes megyei bírósághoz, vagy a Budapesten a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani (lsd. címlisták link). Általában van úgynevezett társadalmi szervezetek irodája a bíróságon belül, azt keresse. Az átfutási idő változó megyénként. Álatlában 2-6 hónap között van a részidő. Ha gondja van írjon nyugodtan. Üdvözlettel: Mikula Lajos - van-e annak jogi akadálya, hogy az elnök egyben a szervezet teljes vagy részmunkaidos fizetett alkalmazottja legyen? Igen, van erre lehetőség, nincs semmi akadálya. A dolgot azért fontoljátok meg, mert a későbbiekben ez akadálya lehet a méltányossági ÁFA visszaigénylésnek. Ez persze csak akkor érdekes, ha viszonylag nagy pénzügyi forgalmat bonyolítotok majd le. - milyen szabályozás vonatkozik polgári szolgálatosok alkalmazására? (vagyis: mit kell tartalmazzon az alapszabály, illetve milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban?) Az alapszabályban nem kell semmi különösnek lennie. Ha
egyesület lesztek, akkor gond nélkül foglalkoztathattok polgári szolgálatost. Üdvözlettel: Mikula Lajos Kedves Szerkesztők! A következő kérdésem lenne közhasznú egyesület alapításával kapcsolatban. Idén márciusában ügyvéd által elkészített alapszabályt az ügyvéd benyújtotta a Bíróságra. Az elkészítéskor fizettünk az ügyvédnek. Bár iratmintákat mi is találtunk, de azért bíztuk ügyvédre a dolgot, mert a bejegyzést gyorsan meg akartuk úszni és úgy gondoltuk, hogy az ügyvéd nem csak azért van, hogy egy dokumentumot minden szempontból kifogástalanul megírjon (szükség esetén előre vagy menet közben egyeztetve a bíróval), hanem a praxisa és kapcsolatai révén meggyorsítsa az egyébként rutin eljárást. Nos rövidre fogva a továbbiakat, az alapszabályt most dobta vissza a bírónő harmadjára. A kifogások között olyan is szerepel pl. (az ügyvédnő mondta), hogy "túl hosszú a dokumentum". Kérdésem: milyen törvényes joga van egy bírónak, hogy az alapszabályt visszautasítsa. Milyen szempontoknak kell megfelelni? Azt gondolom, hogy az, hogy túl hosszú az nem jogi kategória. Önkényeskedhet-e a bíró? Mit lehet és célszerű ilyenkor tenni a bíróság ellen? Természetesen az ügyvédnővel sem vagyok megelégedve, mert már fizettünk és most ki vagyunk szolgáltatva. Neki már nem sürgős a dolog. Szépen kivárja a bíróság által előírt határidőket és csak az utolsó pillanatban adja be (mostanra már a harmadik) módosítást. Lehet-e és célszerű-e ilyenkor ügyvédet váltani? Követelhetjük-e vissza a díját, mert ugyan elkészített valamit, de az szemlátomást nem jó. Ráadásul azóta egy csomó pályázati lehetőségtől estünk el (tavasszal volt a zöme). Lehet-e kártérítést követelni az ügyvédtől? Megjegyzem, hogy a hozzáállása nem éppen ügyfélbarát, ugyanis, mikor a módosítások ügyében sürgettem, azt a választ kaptam, hogy nem csak az én ügyemmel foglalkozik és különben is a bírónő ezt és ezt a határidőt szabta meg. Nos úgy gondolom, hogy ez már a "garanciális időszaki javítás" kategóriája és igenis csipkednie kellene magát, ha már képtelen volt rendesen megírni valamit. Tehát újabb kérdésem: hogyan lehet általában találni egy adott szakterületre specializálódott (tehát várhatóan hozzáértő) ügyvédet? Milyen referenciákat lehet kérni, amiből ellenőrizni is lehet az eddigi teljesítményét? Milyen biztosítékok köthetők ki egy ügyvédi megbízásban (amit várhatóan az ügyvéd is bevállal), hogy érdekelt legyen a maximális teljesítményben az ügy folyamán végig? Hogyan és mire hivatkozva perelhető egy ügyvéd? Válaszukat előre is megköszönve: Kedves X! Megértem a gondjait, a hasonló történetek miatt csináltuk a weblapot. Igazán ügyvéd nélkül is ugyanannyi idő alatt lehet elintézni egy egyesület ügyét, mint ügyvéddel. Az ügyvédjük viselt dolgaival kapcsolatosan nem szívesen adnánk tanácsot, mert nem ismerjük a kapcsolódó dokumentumokat, hiánypótlásokat, stb. Egyébként ha komolynak ítéli a gondot, dobja ki az ügyvédet és próbálja meg visszakérni a pénzt. Ez valószínűleg nem fog sikerülni, mert talán még tényvázlat sincs, a számláról nem is beszélve. Ha nagyon dühösek a kollégára forduljanak az ügyvédi kamarához. Nekik hivatalból ki kell vizsgálni a hasonló ügyeket. A bírósággal szemben nem sok lehetősége van és nem is érdemes velük huzakodni. Az ügy ilyen felületes ismerete után is az az érzésem, hogy valamiféle bíró-ügyvéd konfliktus is meghúzódhat a háttérben. Nem jellemző, hogy három hiánypótlás érkezzen egy ügyben. A bírók általában gyorsan szeretnék elintézni az ügyet, mert a hátralék nem mutat jól a statisztikában. Sajnos egzakt feltételek nincsenek a nyilvántartásba vétel során, a vonatkozó bírói gyakorlatot pedig hosszú volna leírni. Ha a történtek után is ügyvédre van szüksége, akkor természetesen tudunk segíteni. Ha igényli a további segítségünket, akkor nagy tisztelettel várjuk jelentkezését. Üdvözlettel: Mikula Lajos Tisztelt Mikula Lajos! Köszönöm korábbi levelét és bátorítását, hogy újabb kérdésekkel zavarhatom. 1. Az alakuló ülést formálisan meg lehet-e tartani? (Pl. külön-külön telefonon történő megbeszéléssel). Igen, de ez ne derüljön ki a papírokból, mert ez nem jogszerű. Ezt úgy szokás csinálni, hogy előre kiküldik az alapszabályt véleményezésre. Ha nincs érdemi észrevétel, akkor mindenki külön-külön aláírja jelenléti ívet, és ezzel igazolják, hogy formálisan megtörtént az alakuló ülés. A fentiek ellenére azt javasolom, hogy inkább a törvényes utat járják, hiszen egy egyesület működése, sikere a tagok személyes közreműködésén alapul. Ha ez már az alakuláskor sincs meg, akkor mi lesz később? 2. A feladatvállaló nyilatkozatot kinek kell aláírnia? egyesület elnökének az elnökségi tagoknak? A feladatvállaló nyilatkozatot a megválasztott tisztségviselőknek kell aláírnia. Ez általában az elnök és az elnökség tagjai. Az egyszerűegyesületi tagnak ilyen kötelezettsége nincs. A külföldi személy lehet tisztségviselő. A vonatkozó feltételekről így rendelkezik az Etv. "A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyarállampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint -társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgáris tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától." 3. Mit jelent, hogy a szervezet közhasznú vagy kiemelten közhasznú? (mi a különbség?) Lényegi különbség a végzett közhasznú tevékenységben és az adózási kedvezményekben van. 4. Az egyesület pecsétjét (ált. rendelkezés, 4. pont) mikor kell elkészíteni? Ha jóváhagyta az alakulást a bíróság? Igen, hiszen ekkortól lehet megkezdeni jogszerűen a tevékenységet. 5. Ügyvédi irodát kell megkeresni az alapításhoz, vagy egyszerűen elég a dokumentumokat elküldeni a bírósághoz. Ez ízlés dolga. Ha elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy végigcsinálják a procedúrát vágjanak neki bátran ügyvéd nélkül. Ügyvédi kényszer nincs ezen a területen. 6. Lehet-e gyorsítani a folyamatot? (ne 6 hónap legyen az átfutási idő) Lehet, de ehhez már személyes eljárás, utánjárás szükséges a bíróságnál. Ilyen esetben segíthet egy jó(!) ügyvéd. Üdvözlettel Mikula Lajos |