A(z) .......................... Egyesület (Szövetség)
alapszabálya

I. Általános rendelkezések

1. A szervezet neve: ...................................... Egyesület.

2. A szervezet nevének rövidítése: ..........................

3. Az alapítás éve: ..........

4. A szervezet működési területe: (település, megye, régió, ország neve, avagy több országra kiterjedő, nemzetközi).

5. A szervezet székhelye: ...............................................................

6. Az Egyesület jogi személy.

7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támoga-tást nem nyújt.

8. Az Egyesület közhasznúsági besorolása:

- közhasznú .................................... cél szerinti tevékenysége alapján az 1997. évi CLVI. törvény 26. § rendelkezései szerint,

- kiemelkedően közhasznú, mivel ................................... közfeladatot lát el, amelyről a(z) ........ évi ........ törvény …. § alapján állami szervnek és/vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

II. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület olyan ................... (jellege, pl. kulturális) nonprofit és közhasznú/kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, amely …………. (a cél/ok/ meghatározása összefoglalóan, bejegyzésre alkalmas módon).

2. Céljai megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

- (a részletesebb feladatok, célkitűzések meghatározása).

3. Vállalkozási tevékenységet folytathat vagy vállalkozásban részt vehet alapvető közhasznú céljai és feladatai minél ha-tékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis a vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira a nonprofit működés alapelvei szerint.

4. Tagjain kívül szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből mások is részesülnek a szolgáltatások fajtái szerint az elnökség által esetenként meghatározott módon.

III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról, elfogadják az Egyesület céljait, a kötelezettségek teljesítését vállalják.

2. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettsé-geket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét.

3. Tiszteletbeli tagoknak választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek vagy a(z) ................................ ügyének különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.

4. A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.

5. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.

6. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapí-tani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni.

7. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással és törléssel.

8. Kizárásról a közgyűlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit huzamos ideig nem tel-jesíti, tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Egyesület érdekeit. A kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az Egyesületet sértő tevékenysége megszüntetésére az elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, fel-hívta, de a tag ennek hatására sem pótolja mulasztását vagy változtat tevékenységén. A kizárási javaslatot az elnökség terjeszti a közgyűlés elé.

9. A törlés akkor alkalmazható, ha a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy tag megszűnt. E tények hitelt ér-demlő megállapítása, valamint a törlés végrehajtása az elnökség feladata, amelyről beszámol a közgyűlésnek.

IV. Az Egyesület szervezete

1. A Közgyűlés

1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. Kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszűnését vagy más szervezet-tel való egyesülését, ….. évre megválasztja az elnökséget és az ellenőrző bizottságot, dönt a költségvetés fő össze-geiről, az egyesületi tevékenység fő irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót és a köz-hasznúsági jelentést.

1.2. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente (egyszer vagy többször). ….évente tisztújító közgyűlést kell tartani. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével 10 nappal előbb meg kell tenni. A napirend a közgyűlésen kiegészíthető, módosítható, azt a közgyűlés szavazással fogadja el.

1.3. A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást bejegyzett médiumban (vagy más erre alkalmas módon, amelyet konkrétan meg kell határozni) közzé kell tenni.

1.4. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazat dönt. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

1.5. Közgyűlési szavazáson a megjelentek 2/3-os többsége szükséges az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, az Egyesület föloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez. Titkos szavazást kell lebonyolítani a tisztségviselők megválasztásakor.

2. Az Elnökség

2.1. Az elnökség két közgyűlés között az Egyesület vezető szerve. Tagjai: elnök, (alelnök), titkár és ...... elnökségi tag (bármilyen tisztség-felosztás alkalmazható). Amennyiben a titkár fizetett alkalmazottként látja el feladatait, úgy nem tagja az elnökségnek, s ekkor az elnökségi tagok száma eggyel nő. Ebben az esetben a titkár fölött a munkáltatói jogokat az elnökség, illetve megbízásából az elnök gyakorolja.
A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.2. Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

2.3. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet, dönt a más szervezetben való tagsági részvételről.

2.4. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vesz az ellenőrző bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van.

2.5. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

2.6. Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatást bejegyzett médiumban (vagy más erre alkalmas módon, amelyet konkrétan meg kell határozni) közzé kell tenni.

2.7. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

2.8. Az Egyesületet az elnök képviseli, e jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

3. Az Ellenőrző Bizottság mint felügyelő szervezet (vagy csak: Felügyelő Szervezet)

3.1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét (3) tagú ellenőrző bizottság kíséri figyelemmel. (Két) tagját és elnökét a közgyűlés választja meg nyílt szavazással, többségi szavazattal …. (ugyanannyi időre, mint az elnökséget) évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg.

3.2. Az ellenőrző bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

3.3. Az ellenőrző bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

3.4. Az ellenőrző bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési-szakmai-gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

3.5. Az ellenőrző bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, az ellenőrző bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, az ellenőrző bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

3.6. Munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt csak a kuratórium előzetes jóváhagyásával teheti meg.

4. A határozatok rendje

4.1. A közgyűlésről, az elnökség és az ellenőrző bizottság (felügyelő szervezet) üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

4.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:

- a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint),

- a határozatképességet,

- a véglegesített napirendet,

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

- a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését,

- a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint).

4.3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

- a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

- az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

- az ellenőrző biztossági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.

4.4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

- a határozat véglegesített szövegét,

- a határozathozatal időpontját,

- annak érvényességi körét, hatályát,

- a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint).

4.5. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. (Ez csak egy megoldási javaslat.)

5. A testületi összeférhetetlenség

5.1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.2. Nem lehet az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja az a személy, aki:

- az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

- az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 5.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

- két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

5.3. Nem lehet az ellenőrző bizottság/felügyelő szervezet elnöke vagy tagja:

- az elnök és az elnökségi tag, illetve ezek hozzátartozója,

- az a személy, aki az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

- az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 5.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

- két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

V. Az Egyesület gazdálkodása

1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

- a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

- tagdíj,

- a vállalkozási jövedelem,

- adomány, támogatás, pályázati bevétel,

- egyéb bevételek.

2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.

5. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

6. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei:

- a számviteli beszámoló,

- a költségvetési támogatás felhasználása,

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,

- a cél szerinti juttatások kimutatása,

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,

- a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,

- a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.

A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés - az elnökség előterjesztése és az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

7. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéigfelel.

8. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt, ennek hiányában a(z) ...................... szolgáló megyei/helyi egyesületnek/intézménynek/önkormányzatnak kell átadni.

VI. Az Egyesület működésének nyilvánossága

1. Az Egyesület a közgyűlés, illetve az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal bejegyzett médiumban megjelenteti a közgyűlésről szóló tájékoztatását.

2. Az Egyesület az alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait, ezek között az éves beszámoló legfontosabb adatait bejegyzett médiumban évente a közgyűlési elfogadást követő 30 napon belül megjelenteti. (Csak kiemelkedően közhasznú szervezetekre érvényes.)

3. A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványt.

4. Az Egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket egyrészt vagy postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, vagy -amennyiben van ilyen - a jelzett partneri kört szolgáló és elérő bejegyzett sajtótermékben megjelenteti; másrészt szóróanyagként a (megfelelő jellegű) összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti. (Más szabály is alkotható.)

5. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

6. Az Egyesület irataiba a tagok (bárki meghatározható) szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. (Más szabály is alkotható.)

7. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról - a saját költségére - másolatot készíthet. Mivel a közhasznúsági jelentés része az alapítvány beszámolója, valamint működésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik. (Szabályozhatók ennek feltételei, körülményei.)

VII. Záró rendelkezések

1. A közgyűlés az éves tagsági díjat (minimum) évi ....... Ft-ban azaz ..................- forintban állapítja meg. A nyugdíjas magánszemély tagok esetében a tagdíj éves (minimális) összege ......... Ft azaz .................. forint. (Meg lehet különböztetni a természetes és a jogi személyek tagdíjösszegeit is.) (Olyan szabály is alkotható, hogy a tagdíj mértékét évente határozza meg a közgyűlés.)

3. A jelen alapszabályt a közgyűlés ...................-án/-én a ...................................................................-ban/-ben fogadta el.

 

Kmf.

.............................................. ..............................................
hitelesítő tag hitelesítő tag

............................................. ………………………………
jegyzőkönyv-vezető elnök