A Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központja által közreadott minta-alapító okirat puszta segédeszköz, nem egyetlen lehetséges megoldást vagy receptet ad. Remélhetőleg azonban megkönnyíti a közhasznúsági besorolás miatt okirat-módosításra készülő szervezetek előkészítő munkáját.

ALAPÍTÓ OKIRAT

A(z) ................................ mint alapító ............ Ft azaz .................................- forint alapítói vagyonnal létrehozza a(z)

................................................. ALAPÍTVÁNYT.

 

I. Általános rendelkezések

1. A szervezet nevének rövidítése (vagy rövid neve): .........................................................................

2. Az Alapítvány székhelye: ...............................................................

(Ha különbözik, akkor a levelezési címe is): ........................................................

3. Az alapítás éve: .............

4. A szervezet működési területe: (település, megye, régió, ország neve, avagy több országra kiterjedő, nemzetközi).

5. Az Alapítvány jogi személy.

6. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7. Az Alapítvány közhasznúsági besorolása:

- közhasznú .................................... cél szerinti tevékenysége alapján az 1997. évi CLVI. törvény 26. § rendelke-zései szerint,

- kiemelkedően közhasznú, mivel ................................... közfeladatot lát el, amelyről a(z) ........ évi ........ törvény …. § alapján állami szervnek és/vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

8. Az Alapítvány jellege: nyitott/zárt. (Ha nyitott): Az Alapítványhoz bárki (természetes és jogi személy is) csatlakoz-hat, ha elfogadja annak céljait. Amennyiben a csatlakozó feltételeket köt ki, a kuratórium dönt a csatlakozás elfo-gadásáról vagy elutasításáról.

 

II. Az Alapítvány céljai és feladatai

1. (A célok meghatározása összefoglalóan, bejegyzésre alkalmas módon.)

2. Céljai megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat látja el (a vagyonfelhasználás módja):

- (A konkrétabb tevékenységek meghatározása.)

3. Vállalkozási tevékenységet folytathat vagy vállalkozásban részt vehet alapvető közhasznú céljai és feladatai minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis a vállalkozási tevékenység eredményét visszafor-gatja alapcéljaira a nonprofit működés alapelvei szerint.

4. Szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből bárki részesülhet a szolgáltatások fajtái szerint a kuratórium által esetenként meghatározott módon.

 

III. Az Alapítvány szervezete

1. A Kuratórium

1.1. Az Alapítvány működését .... tagú kuratórium irányítja. A tisztségviselésre felkért személy köteles az alapítót előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A kuratórium elnöke: (név, cím),

a kuratórium tagjai: (név, cím).

1.2. A kuratórium titkára választható a kuratórium által saját tagjaiból, de külső személy is lehet. Ha kuratóriumi tag, munkáját elláthatja önkéntes munkában vagy a kuratórium által megállapított megbízási díj ellenében. Amennyiben külső személy, lehet önkéntes, megbízási díjas és a kuratórium által munkáltatott főfoglalkozású személy is. Ha a titkári teendők ellátása nem önkéntes munkában történik, a kuratórium megbízásából az elnök munkáltatja a titkárt.

1.3. A kuratórium (negyed/fél)évente, illetve gyakrabban szükség szerint ülésezik. Dönt a támogatandó tevékenységekről és a támogatás mikéntjéről, illetve mértékéről. Megalkotja és elfogadja az Alapítvány éves munka-, és költségvetési tervét, a beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést.

1.4. A kuratórium ülését az elnök hívja össze írásban a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével, 10 nappal az ülés előtt. A napirend az ülésen kiegészíthető, módosítható, azt a kuratórium szavazással fogadja el. A kuratóriumi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a kuratórium a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében a kuratóriumi ülésről szóló tájékoztatást bejegyzett médiumban (vagy más erre alkalmas módon, amelyet konkrétan meg kell határozni) közzé kell tenni.

1.5. A kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. Az ülés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

1.6. A kuratórium ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vesz az ellenőrző bizottság delegált tagja.

1.7. Az Alapítványt a kuratórium elnöke képviseli, e jogkörét esetenként a kuratórium bármely tagjára átruházhatja.

2. Az Ellenőrző Bizottság mint felügyelő szervezet (vagy csak: A Felügyelő Szervezet)

2.1. A kuratórium gazdasági munkáját, működése törvényességét .... tagú ellenőrző bizottság kíséri figyelemmel, aki-ket az alapító kér fel.

Az ellenőrző bizottság elnöke: (név, cím),

az ellenőrző bizottság tagja(i): (név, cím).

2.2. Az ellenőrző bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

2.3. Az ellenőrző bizottság a kuratóriumtól jelentést, az Alapítvány munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

2.4. Az ellenőrző bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz a kuratórium ülésein. Az Alapítvány működési-szakmai-gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a kuratóriumot.

2.5. Az ellenőrző bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja a kuratóriumot. Amennyiben észrevételei alapján a kuratórium nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, az ellenőrző bizottság az alapítóhoz fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli kuratóriumi ülést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, az ellenőrző bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabálysértést tapasztal és észrevételei nyomán sem a kuratórium, sem az alapító részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

2.6. Az ellenőrző bizottság a munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt csak a kuratórium előzetes jóváhagyásával teheti meg.

3. A testületi határozathozatal

3.1. A kuratórium és az ellenőrző bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

3.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:

- a megjelent szavazóképes tagok számát, nevét,

- a határozatképességet,

- a véglegesített napirendet,

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát, nevét.

3.3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

- a kuratóriumi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

- az ellenőrző bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.

3.4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

- a határozat véglegesített szövegét,

- a határozathozatal időpontját,

- annak érvényességi körét, hatályát,

- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát, nevét.

3.5. A testületek döntéseit az azt követő 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Hatályos Alapítványi Határozatok" c. kiadványban, amelyet a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. (Nem kötelező ugyanebben a formában, csak javaslat.)

4. Összeférhetetlenségi szabályok

4.1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkö-tendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint az alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2. Nem lehet a kuratórium elnöke vagy tagja az a személy, aki:

- az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

- az Alapítvány cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 5.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

- két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

4.2. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja:

- az elnök és a kuratóriumi tag, illetve ezek hozzátartozója,

- az a személy, aki az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka-, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

- az a személy, aki az Alapítvány cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 4.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

- két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

 

IV. Az Alapítvány gazdálkodása

1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

- a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

- alapítói tőke,

- a vállalkozási jövedelem,

- adomány, támogatás, pályázati bevétel,

- egyéb bevételek.

2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

3. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

4. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Alapítvány alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.

5. Az Alapítvány éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

6. A kuratórium az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg fogadja el a közhasznúsági jelentést, amelynek részei:

- a számviteli beszámoló,

- a költségvetési támogatás felhasználása,

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,

- a cél szerinti juttatások kimutatása,

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,

- a kuratóriumi tagoknak nyújtott juttatások értéke, összege,

- a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.

A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a kuratórium - az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

7. Az Alapítvány pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

8. A vagyon felhasználásáról a kuratórium dönt, azzal a megszorítással, hogy a pénzbeni támogatások esetében az alaptőke ….. %-ának mindenkor folyamatosan jelen kell lennie az Alapítvány számláján.

9. Az Alapítvány megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a kuratórium dönt, ennek hiányában a(z) ...........................-nak/nek (nonprofit szervezetnek, intézménynek, önkormányzatnak) kell átadni. (Az alapító is visszakaphatja nominál értéken az alapítói tőke összegét, ekkor a fennmaradó vagyon hovafordításáról kell intéz-kedni. Ez a döntés nem ruházható át a kuratóriumra.)

 

V. Az Alapítvány működésének nyilvánossága

1. Az Alapítvány a kuratóriumi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal bejegyzett médiumban (vagy más erre alkalmas módon, amelyet konkrétan meg kell nevezni) megjelenteti az ülésről szóló tájékoztatását.

2. Az Alapítvány az alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb éves adatait, ezek között az éves beszámoló legfontosabb adatait a kuratóriumi jóváhagyás után 30 napon belül bejegyzett médiumban megjelenteti. (Csak kiemelkedően közhasznú szervezetekre érvényes.)

3. A határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a "Hatályos Alapítványi Határozatok" c. kiadványt.

4. Az Alapítvány a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtá-ját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket egyrészt vagy postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, vagy -amennyiben van ilyen - a jelzett partneri kört szolgáló és elérő bejegyzett sajtótermékben megjelen-teti; másrészt szóróanyagként a (megfelelő jellegű) összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti. (Más sza-bály is alkotható.)

5. Az Alapítvány cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

6. Az Alapítvány irataiba szabadon betekinthet az alapító, a szponzor és az Alapítvány által kedvezményezett, támoga-tott szervezet, magánszemély (bárki meghatározható), azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylővel egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. (Más szabály is alkotható.)

7. Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról - a saját költségére - másolatot készíthet. Mivel a közhasznúsági jelentés része az alapítvány beszámolója, valamint működésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik. (Szabályozhatók a körülményei: hol, mikor, milyen módon?)

 

VI. Záró rendelkezés

Minden itt nem szabályozott kérdésben az érvényes jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

Dátum: .................................................

 

az alapító aláírása