A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizette, vagy az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót és késedelmi pótlékát hiánytalanul megfizette.

(2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

a) egy százalékáról a 4. §-ban,

b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban

meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

(3) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4. §-ban és/vagy a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának az 1. §-ban meghatározott bármely részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható.

(2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (2) bekezdése a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.

3. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély adóbevallásához (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásához) fűzött érvényes rendelkező nyilatkozat és az adóbevallásában (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában) szereplő adatok alapján utalja át a 4. §-ban említett kedvezményezettek javára az 1. § rendelkezései szerint meghatározott összeget. A 4/A. § (1) bekezdése szerinti egyházi kedvezményezetteknek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, míg a 4/A. § (2) bekezdése szerinti előirányzatot a felhasználásért felelős fejezet felügyeletét ellátó szerv utalja át a fentiek szerint megállapított összeget.

(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megillető támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, míg a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelt összeget az Országgyűlés által meghatározott cél megvalósulásában illetékes költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv a 6. § (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva utalja át.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek közül az is lehet kedvezményezett, amely - ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - hozzájárul az őt e törvény szerint megillető összegből a köztartozásainak kiegyenlítéséhez, pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Ebben az esetben az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 32. § (4) bekezdése szerint a köztartozás kiegyenlítéséről levélben tájékoztatja a kedvezményezettet.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek közül az is lehet kedvezményezett, amely - ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - hozzájárul az őt e törvény szerint megillető összegből a köztartozásainak kiegyenlítéséhez; pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Ebben az esetben az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. évi törvény (a továbbiakban: Art.) 32. § (4) bekezdése szerint a köztartozás kiegyenlítéséről levélben tájékoztatja a kedvezményezettet.

(4) A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (2) és (3) bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg.

(5) Kedvezményezett lehet az (1) bekezdés c) pontjában említett kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet is, amely az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, de a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételtől számítva az egy év még nem telt el.

4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:

a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) - ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét -, ha az APEH a 4/A. § (2) bekezdése szerint technikai számmal látta el;

b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat.

(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyházat - kérelme alapján - az APEH technikai számmal látja el, amennyiben hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetékes bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt egyházként nyilvántartásba vette. Amennyiben a technikai szám kiadását az APEH megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül lefolytatott nemperes eljárásban dönt a hatályon kívül helyezésről.

(3) Az APEH elnöke hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.

(4)

5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy - az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén - legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át.

(2) Munkáltatói elszámolás esetén a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan a magánszemélynek saját kezűleg alá kell írnia. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a boríték átvételéről elismervényt ad. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak.

(3) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

(4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni.

(6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevalláshoz, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 40. § előírásai az irányadók.

6. § (1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére

a) a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napjáig - figyelemmel az 5. § (6) bekezdésére is -, és

b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak esetében a köztartozások levonását követően

utalja át.

(2) Az APEH az (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozásokat a kedvezményezett által megjelölt címzettek javára a megjelölt sorrendben utalja át.

(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat megőrzési szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát az 1. § (2) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a) a 4. § (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, továbbá

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára rendelkezők számáról.

Az APEH a tájékoztatást szeptember 15-éig legalább két országos napilapban közzéteszi.

(8) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára rendelkezett összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett fejezet költségvetése tartalmazza a felhasználást követő egy éven belüli közzétételi kötelezettség mellett.

(8) A 4/A. § (1) bekezdése alapján kedvezményezetteket a rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok alapján megillető összegekről az APEH a tárgy évi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli.

(9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára rendelt összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati kiírással, a felhasználást követő egy éven belüli elszámolási és közzétételi kötelezettség (az Országgyűlés illetékes bizottságának tájékoztatása) mellett történik.

7. § (1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn;

b) két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik;

c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban említettek a rendelkezésből enélkül is azonosíthatók;

d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetőleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásoknak;

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét az 5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha az adóhatóság az adóév október hó 31. napjáig az adózót a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelemmel kapcsolatban nem értesíti, hiánypótlásra nem hívja fel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha az adóhatóság az adóév november 30-ig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az APEH internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.

(3) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az indok megjelölése nélkül, alakszerű határozat mellőzésével értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap.

(4) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti.

(4) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti.

(5) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolja, illetőleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathatja.

(6) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.

(7) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg - a kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem tart igényt a támogatásra -, akkor a rendelkezett összeget társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni, az Országgyűlés költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat által meghatározva.

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.