KK 1. szám

I. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Igazolni kell, hogy legalább 10 alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását, s vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemeinek a meglétét. Az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjainak nyilatkozniuk kell az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétéről és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától. A bíróságnak vizsgálnia kell a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megválasztásának a törvényességét, továbbá hogy a társadalmi szervezet a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e.

II. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének. A névkizárólagosság követelménye megvalósításának érdekében a bíróságnak indokolt esetben meg kell keresnie a Legfelsőbb Bíróságot.

III. Társadalmi szervezetet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani. Ez a cél megállapítható, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység s az ebből származó bevétel a meghatározó.

IV. A társadalmi szervezet szervezeti egysége nem önálló társadalmi szervezet, nyilvántartásba vételét a törvény nem teszi lehetővé.

V. A társadalmi szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két - már nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget.

VI. A nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó képviselő jogosultságát vizsgálni kell. Ennek érdekében - a képviselő személyének azonosíthatósága miatt - a társadalmi szervezet megválasztott ügyintéző és képviseleti szervének tagjai közül a képviselő nevét fel kell tüntetni. Az ügyintéző szerv tagjainak nevesítése a nyilvántartásba vételnek nem feltétele.

VII. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A társadalmi szervezet ellen az ügyész, illetve a társadalmi szervezet tagja által indított keresetek elbírálása a peres eljárás általános szabályai szerint történik, s e keresetek elbírálására a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.

VIII. Párt alapítása esetén vizsgálni kell a 10 alapító tag állampolgárságát is. A párt tisztségviselője sem lehet közügyektől eltiltott személy.

IX. Ha a már nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a jövőben pártként kíván működni, és ezt a bíróságnak bejelenti, a bíróság a párt nyilvántartásba vételéről nemperes eljárásban, soron kívül új végzést hoz.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: törvény) korszerű, új szabályai alapvető elidegeníthetetlen jogként biztosítják az egyesülési jog gyakorlását. A törvény ennek érdekében átfogóan meghatározza e jog gyakorlásának a módját, törvényes korlátait, a létrejövő szervezetek működésére vonatkozó előírásokat. A törvény rendelkezéseinek egységes értelmezése érdekében, a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó ügyekben a következőket indokolt figyelembe venni.

I.

A társadalmi szervezet alapításának szervezeti feltételeit a törvény 3. §-ának (4) bekezdése állapítja meg. A nyilvántartásba vételkor a bíróságnak meg kell győződnie ezen feltételek teljesítéséről. A tagok teljes névsorának a vizsgálatára nincs szükség, elegendő arról meggyőződni, hogy legalább 10 alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását. A 10 alapító tag részvételét igazolni lehet az alakuló ülés hiteles jegyzőkönyvének vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt tagjegyzéknek (részvételi ívnek) a csatolásával.

A társadalmi szervezet alapszabályának minimális tartalmi elemeit a törvény 6. §-a határozza meg. Amennyiben az alapszabály e tartalmi elemek valamelyikéről nem megfelelően rendelkezik, s a társadalmi szervezet az esetleges hiánypótlásra való felszólításnak sem tesz eleget, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.

A törvény 8. §-a rögzíti a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervei tagjaival szemben támasztott követelményeket. E feltételek igazolására elegendő az ügyintéző és képviseleti szerv tagjaitól beszerzett nyilatkozat, és csak vitás esetben van szükség hatósági igazolás (erkölcsi bizonyítvány) bemutatására.

A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a - minimális törvényi követelményként meghatározott - szervezeti rendnek a szervezet alapszabálya megfelel-e, továbbá hogy az ügyintéző és a képviseleti szerveket a törvénynek megfelelően választották-e meg. Ha az alapszabályból a társadalmi szervezet szervezeti rendje (a törvény 11. és 12. §-a) nem állapítható meg, vagy az a törvénnyel ellentétes, a nyilvántartásba vételre nem kerülhet sor.

Az ügyintéző és a képviseleti szervek megválasztására a törvény nem írja elő kötelezően a titkos szavazást, az alapszabály ettől eltérő szavazást is elrendelhet. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában azonban kötelező a titkos szavazás. A bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a választás az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően történt-e, s ha az alapszabály erről nem szól, a szavazás titkos volt-e.

A társadalmi szervezet jogi személyiségének elnyeréséhez, de egyébként a működéséhez is minimális vagyon elengedhetetlenül szükséges. A társadalmi szervezet szervezeti egységénél a szükséges vagyon a jogi személyiség egyik törvényi feltétele, ebből következően a vagyoni feltételek meglétét az egész szervezet esetén is vizsgálni kell. Amennyiben az alapszabály a vagyoni feltételek biztosításáról, a vagyon forrásairól - így legalább a tagdíj fizetéséről - nem rendelkezik, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.

II.

A név a személy azonosításának és megkülönböztetésének fontos eszköze. Ez a jogi személyek - így a társadalmi szervezetek - nevére is vonatkozik. A társadalmi szervezet elnevezésének meg kell felelnie a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek.

A névkizárólagosság követelménye azt jelenti, hogy a társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell [a törvény 7. §-ának (2) bekezdése]. Társadalmi szervezeteknél a névkizárólagosság tehát a nyilvántartásba történő bejegyzés elsőbbségéhez kapcsolódik. A névhasználat kizárólagossága - a lehetséges megjelölések korlátozott számára tekintettel - mindig viszonylagos. A Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint a jogi személy névhasználatának a kizárólagossága a működési körre és a működési területre korlátozódik [Ptk. 77. § (3) bekezdés]. A társadalmi szervezeteknél a névkizárólagosság a működési területtől függetlenül érvényesül mindazokkal a társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek az ország területén bárhol, azonos működési körben tevékenykednek.

A névkizárólagosság követelményének az elnevezés akkor felel meg, ha a név az egyediesítésre alkalmas, ha a megjelölés a társadalmi szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. Ezért nem alkalmas egyediesítésre, s emiatt nem használható névként a túlságosan általános megjelölés. A társadalmi szervezet neve nem lehet azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló az ország területén bárhol azonos működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezet nevével.

A társadalmi szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a társadalmi szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas (névvalódiság). A törvény 7. §-ának (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a társadalmi szervezet elnevezése és célja nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki (pl. X egyház kulturális egyesülete, vagy Y párt ifjúsági közössége). Ilyen elnevezést csak az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet használni. A névvalódiság követelményinek megvalósulását azonban adott esetben ennél szélesebb körben is vizsgálni lehet. A jogi személyek e csoportjára is vonatkozik az a névviselésre vonatkozó jogelv, hogy az elnevezés egyéb módon sem kelthet a valósággal ellentétes látszatot.

A névszabatosság követelménye azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként a hazánkban meg nem honosodott idegen szavak. Az idegen nyelvű (latin) szavak, kifejezések, elnevezések használatát a társadalmi szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.

A törvény 3. §-ának (4) bekezdésére, a 6. §-ának (2) bekezdésére és a 7. §-ának (2) bekezdésére, valamint a polgári jog általános szabályaira tekintettel a társadalmi szervezet elnevezésének biztosítania kell a névhasználat kizárólagosságának, valódiságának és szabatosságának a tiszteltben tartását. Ha az elnevezés e követelményeknek nyilvánvalóan nem felel meg, a törvény 4. §-a (1) bekezdésének az alkalmazásával a bírósági nyilvántartásba vételt meg kell tagadni. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele azonban nem akadálya, hogy utóbb bárki személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indítson a társadalmi szervezet ellen, és perben vitassa a névhasználat jogosságát, annál is inkább, miután a nem peres eljárásban az ellenérdekű fél bevonására nincs is lehetőség.

A társadalmi szervezetet a megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, s a névkizárólagosság követelményét a rendelkezésre álló adatokból következően jellemzően megyei (fővárosi) szinten tudja biztosítani. A törvény 7. §-ának (2) bekezdése azonban a névhasználat országos kizárólagosságát követeli meg. A törvény e rendelkezésének akkor lehet eleget tenni, ha a bíróság kétség esetén a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alapján a nyilvántartásba vétel előtt megkeresi a Legfelsőbb Bíróságot.

III.

A törvény az egyesülési jog szabad gyakorlását csak szűk körben korlátozza. Ilyen törvényi korlátot határoz meg a törvény 2. §-ának (3) bekezdése, amely szerint társadalmi szervezet elsődleges gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A törvény 19. §-ának (2) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezet - célja megvalósítása érdekében - gazdasági tevékenységet is folytasson.

A törvény a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát nem határozza meg. A fogalom a kapcsolódó jogszabály [társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény és a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet] alapján határozható meg, amelyek szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység.

Az elsődleges, illetve az alapszabály szerinti cél megvalósítását segítő gazdasági-vállalkozási tevékenységek közötti határvonal megállapításánál az alapszabály szerinti tevékenységeket és a törvény 19. §-ának (1) bekezdésében rögzített feltételek teljesíthetőségét kell együttesen mérlegelni.
Amennyiben a szervezet tevékenységében a gazdasági tevékenység a meghatározó súlyú, s a vagyona várhatóan nem elsősorban a tagok által fizetett díjból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, hanem a gazdasági tevékenysége eredményéből képződik, a társadalmi szervezet nem vehető nyilvántartásba.

IV.

A törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján a társadalmi szervezet jogi személy, és a nyilvántartásba vétellel válik azzá. A társadalmi szervezet szervezeti egysége (területi alapszervezete stb.) is működhet jogi személyként, ha ennek a törvényben megállapított feltételeit biztosították. A jogi személyiség elnyerése és jogképessége azonban az alapszabály döntésétől függ, s nem minősül önálló társadalmi szervezetnek, hiszen a társadalmi szervezet szervezeti egységeként - bár jogi személyként - működik. A törvény rendelkezési értelemszerűen csak önálló társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételére adnak lehetőséget.

V.

A törvény 2. §-a és 13. §-a a társadalmi szervezetek szövetségéről rendelkezik. A törvény szóhasználatból következik hogy szövetséget csak társadalmi szervezetek hozhatnak létre. A szövetség létrehozásához elegendő két nyilvántartásba vett társadalmi szervezet szövetségalakító szándékának a kinyilvánítása, a szövetség alapszabályának elfogadása és ügyintéző, képviseleti szerveinek a megválasztása.

A szövetséget létrehozó társadalmi szervezetek és a szövetség nyilvántartásba vétele egyidejűleg is kérhető. E szervezetek - külön-külön végzéssel - egy időben is nyilvántartásba vehetők, ha a szövetséget alakító s a nyilvántartásba vételt kérő társadalmi szervezetek közül legalább kettőnek és a szövetségnek a kérelme megfelel a törvényben írt feltételeknek.

A társadalmi szervezet nevében a szövetség kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szervezetnek több társadalmi szervezet tagja van. A köznyelv ugyanis a "szövetség" szót az egyesület fogalmával azonos értelemben használja, s ezt a szóhasználatot a törvény sem zárja ki. Természetesen ha az alapszabályból az következik, hogy a társadalmi szervezet kifejezetten több társadalmi szervezet szövetségeként jön létre, akkor a törvény megfelelő rendelkezései vonatkoznak rá.

VI.

A törvény 15. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be.
A képviseleti jogosultsággal rendelkező tag személyének megállapítása érdekében a képviselő nevét, személyi számát és a lakcímét is fel kell tüntetni a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmen. A törvény egyebekben nem követeli meg az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjai személyének az ismeretét, ezért a nyilvántartásba vételnek nem feltétele e tagok név szerinti feltüntetése.

VII.

A bíróságnak a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről nemperes eljárásban hozott határozata ellen a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-a alapján fellebbezésnek van helye, s a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének, a végzések elleni fellebbezést szabályozó rendelkezései az irányadók.
A nyilvántartásba vételi eljárásban az említett minisztertanácsi rendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján a Pp. 95. és 113. §-ainak megfelelően a nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem hiánypótlásra visszaadható, s szükség esetén meghallgatásnak is helye van.
A bíróság csak a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről határoz nemperes eljárásban. A törvény 10. §-a és 14. §-a alapján a társadalmi szervezet ellen indított keresetek elbírálása a peres eljárás általános szabályai szerint történik azzal, hogy a társadalmi szervezet tagja által benyújtott kereset alapján - törvénysértés esetén - a bíróság a tag keresetindítási jogosultságának megfelelően csak a törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt intézkedést teheti meg.

VIII.

Ezen állásfoglalás a pártok nyilvántartásba vételénél is megfelelően irányadó.
A párt megalakulására és működésére is a törvény rendelkezései - az 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott eltérésekkel - vonatkoznak.
Az általános szabályoktól eltérő rendelkezést tartalmaz a törvény 8. §-nak (2) bekezdése, amely szerint a párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Erre tekintettel a párt nyilvántartásba vételekor az alapító tagoktól beszerzett nyilatkozat alapján a bíróságnak valamennyi alapító tag és tisztségviselő magyar állampolgárságáról is meg kell győződnie. Ez a rendelkezés a párt tisztségviselője tekintetében szigorúbb feltételeket támaszt, mint más társadalmi szervezet esetében. Bár e bekezdés nem rendelkezik arról, hogy a párt tisztségviselője nem lehet közügyek gyakorlásától eltiltott személy, e követelményt vele szemben is érvényesíteni kell, az (1) bekezdést ugyanis a társadalmi szervezetekről általában rendelkezik, s e gyűjtőfogalomba tartozik a párt is.

IX.

A már bejegyzett társadalmi szervezet pártként való továbbműködése esetén megváltozik a társadalmi szervezet jellege. A működés jellegének megváltoztatását feltűntető alapszabályt, az 1989. évi XXXIII. törvény 15. §-a szerinti bejelentést, valamint a 16. §-ban írt vagyonmérleget csatolni kell a bejegyzési kérelemhez. Az így megalakuló párt nyilvántartásba vételéről a régi nyilvántartási sorszám alatt új végzést kell hozni.