T-P-T
Tanácsok-Praktikák-Tippek

Ebben a rovatban a személyes tapasztalatoknak kívánunk fórumot biztosítani.

Akinek tehát van a civil kurázsi körébe sorolható közölni valója, tippje, tanácsa, okos megoldása szervezeti problémákra, írjon nekünk bátran a civili@civili.hu  címre.

Eddigi témák

Mikortól létezik az egyesület, az alapítvány?

Az alapítók helyes kiválasztása egyesület alakításánál

A szövetség alapításának feltétele

Az alapítvány alapítói vagyonával kapcsolatos alapításkori adminisztráció

Az alapítvány alapítójának kiválasztása

Az alapítvány alapítója, mint képviselő

Bejelentési kötelezettségek az alakulás után

A tevékenység dokumentálása

A könyvelés megőrzési ideje, dokumentumok selejtezése

Könyvelő alkalmazása

Kuratóriumi tag visszahívása

Felelősség a tartozásokért

Illetékmentesség

Korlátozottan cselekvőképes személyek az alapítványokban, egyesületekben

Alaptevékenység adómentessége

 

Mikortól létezik az egyesület, az alapítvány?

A szervezet csak akkor létezik, ha azt a bíróság jogerősen nyilvántartásba vette. Így aki gyorsan akar végezni az alakulással, az még mielőtt beadná a bíróságra jó ha előzetesen véleményezteti a várhatóan eljáró bíróval. Erre a vidéki bírók általában nyitottak, budapesti kollégáik már kevéssé (egyébként se tudjuk, hogy melyikükhöz kerül).
Ha már átküzdöttük magunkat a bíróságon kellemetlen meglepetés érhet bennünket, amikor az ügyészség fellebbezést ad be a nyilvántartásba vételi végzés ellen. Még mielőtt szidná bárki is az ügyészséget azt látni kell, hogy igazán erős eszközeik csak az alakuláskor vannak. Ez az oka annak, hogy számtalan ügyészségi fellebbezés érkezik. Így javallott előzetesen megkeresni a bírósághoz hasonlóan az ügyészséget is. Ha ez elmaradt, akkor azt javasolt jelezni, hogy ha az ügyészségnek gondja van a nyilvántartásba vett szervezettel kapcsolatosan, akkor a fellebbezési határidőn belül nyitott a szervezet az ügyészség által fontosnak ítélt változások átvezetésére. Ezzel megelőzhetjük a hosszú akár két éves jogorvoslati eljárást.

vissza

Az alapítók helyes kiválasztása egyesület alakításánál

Egyesületnél kell minimum 10 jól kipróbált alapító (könnyen, gyorsan elérhető, nem okoskodik, segítőkész, magyarul: jó barát). Javasolt a minimális létszámmal alapítani a szervezetet, mivel így biztosan egyszerű lesz a feltétlenül megérkező hiánypótlást teljesíteni. Ha már ezen túl vagyunk, akkor majd belép mindenki akire számítunk.

vissza

A szövetség alapításának feltétele

A szövetség olyan egyesület, amelyet egyesületek hoznak létre egyesületek-egyesülete. A szövetségnél tehát kell két már nyilvántartásba vett egyesület az alakuláshoz.

vissza

Az alapítvány alapítói vagyonával kapcsolatos alapításkori adminisztráció

Alapítványoknál az alapításkor banki letéti számlára kell helyezni az alapító vagyont. E nélkül a bíróság nem veszi nyilvántartásba. A betett pénzről a pénzintézet igazolást ad, amelyet a csatolni kell a kérelemhez. Fontos, hogy lehetőleg maga az alapító helyezze el az induló pénzbeli vagyont. Ha más teszi ezt meg helyette, akkor időnként, néhány bírónál ez gondot jelenthet.

vissza

Az alapítvány alapítójának kiválasztása

Az alapítvány alapítóját kellő körültekintéssel kell felkérni, hiszen a későbbiekben az esetlegesen szükséges változásokhoz az ő aláírása szükséges, jó ha mindig megtaláljuk majd. Tipikus, hogy amikor több alapító alapított alapítványt és a későbbi változásoknál közülük egy-egy nem megtalálható, vagy valamiért nem írja alá a szükséges papírokat. Ilyenkor az alapítvány megbénul. Így kerüljük, hogy több alapító legyen, mivel csak egybehangzóan tudnak bármit is tenni az alapítvánnyal.

vissza

Az alapítvány alapítója, mint képviselő

Ha az alapító az alapítvány képviselője, akkor az alapítványt nem veszi nyilvántartásba a bíróság. Tagja lehet a kuratóriumnak, de jogot nem gyakorolhat kizárólagosan, pl. aláírás a bankszámlánál.

vissza

Bejelentési kötelezettségek az alakulás után

A jogerős végzés után az első út az APEH-hez vezethet a mágikus adószám megszerzése miatt. Az adószámot csak abban az esetben kötelező kérni, ha adókötelezettségünk keletkezik, közvetlenül, vagy közvetetten. Adószám hiányában nem keres bennünket az APEH, nem kell könyvelést vezetni és nem kell adóbevallást tenni. Sajnos a különböző pályázatoknál szerepeltetni kell az adószámot, így praktikus okokból szokás kérni adószámot.
A társadalombiztosításhoz csak akkor kell menni, ha valami dolgunk lesz vele, pl alkalmazottat foglalkoztat a szervezet. Ők akkor adnak majd egy másik számot.

vissza

A tevékenység dokumentálása

A működés során a testületi szervek működését, a megvalósított programokat minden alkalommal dokumentálni kell írásban. Ezeket a dokumentumokat jól tegyük el, mert az ügyészség a törvényességi ellenőrzése során kérni fogja őket.

vissza

A könyvelés megőrzési ideje, dokumentumok selejtezése

A könyvelést öt évre visszamenőleg őrizni kell, azután viszont javasolt a megsemmisítésük, biztos ami biztos. Az öt év számolás természetesen nem egyszerű. Az öt év annak az évnek a január 1-ével indul, amikor a bizonylatot kiállították. A töredék év nem számít. Példa: ha van egy számlám 1996 október 15-i dátummal, akkor azt 2001. október 16-án nem dobhatom ki, hanem csak 2002. január 1-én. Így lesz az öt évből időnként hat. Most 2000-ben biztosan kidobhatók az 1995 december 31. előtti dokumentumok.
Ezt tanácsos is megtenni, hiszen ami már nincs meg, amiatt nem fájhat a fejünk.
A selejtezés csak könyvelési dokumentumokra vonatkozik, a működéssel, tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokra nem. Ezeket időkorlát nélkül kérheti az ügyészség az ellenőrzés során.

vissza

Könyvelő alkalmazása

Ha a szervezetnek nincs alkalmazottja, nincs benne az ÁFA körben, nincs autója, ingatlana, nagy értékű állóeszköze, devizaszámlája, nem vett fel hitelt, akkor ne tartson könyvelőt. A többiek azért keressenek meg szakembert.

vissza

Kuratóriumi tag visszahívása

Az alapítványoknál többször előfordul, hogy egy-egy kuratóriumi tagot valamiért visszahívnak tisztségéből. Ezt a visszahívást mindenképpen egyeztetni kell az érintettel, mivel ha nem egyezik bele csak akkor lehet visszahívni, ha veszélyezteti az alapítvány céljait, működését. Akkor sem egyedül lehet őt visszahívni, hanem csak a teljes kuratóriumot. (lsd Érdekes BH-k link) Van olyan bíróság ahol más a háziszabály, de erre ne alapozzunk. A veszélyeztetést az alapítónak kell bizonyítani, ami azért nem egyszerű. Ebből a csapdából kiutat jelenthet, ha rövid határozott időre bízzuk meg a kuratóriumot.

vissza

Felelősség a tartozásokért

Az egyesületek, alapítványok tartozásaikért, még a köztartozáskért is csak a saját vagyonukkal felelnek. Az alapítvány, egyesület megszűntetése megtörténhet annak ellenére, hogy tartozása van, a két ügy nem függ össze. Ezzel nem szabad visszaélni.

vissza

Illetékmentesség

Az egyesületek és alapítványok illetékmentesek. Az illetékmentesség igénybevételéhez nyilatkozatot kell tennünk. A hivatalos illetékhivatal által megkövetelt szöveget lsd. Iratminták. Ezt ne használjuk arra, hogy például ilyen szervezetre engedményezzük a nagy összegű, csak bírósági úton érvényesíthető követeléseinket. Az is mélyen elítélendő, ha nagy értékű ingatlant vásárolunk alapítványi névre és így megspórolunk egy csomó illetéket.

vissza

Korlátozottan cselekvőképes személyek az alapítványokban, egyesületekben

A bírói gyakorlat, összhangban a jogszabályokkal tágra nyitja az egyesületek, alapítványok kapuját, a korlátozottan cselekvőképes személyek előtt. Ez vonatkozik ezen szervezetek testületeire is. A későbbi adminisztratív, működési problémák elkerülése miatt javasolt ezzel a lehetőséggel nem élni. Gyerekekkel foglalkozni komoly felelősség és így komoly gondok forrása lehet.

vissza

Alaptevékenység adómentessége

Az egyesületek, alapítványok alapszabály, alapító okirat szerinti alaptevékenysége adómentes. Egy pontosan, jól meghatározott tevékenység listával pénzt, adóforintot spórolhatunk meg. Javasolt a TEÁOR használata, forgatása.

vissza